2016. március 13., vasárnap

34. fejezet - Iskolai banzáj

- Mindenkit várunk vissza hét órától! - hangzott el az utolsó mondat a hangos bemondóból és újra hangzavar lett a folyosón.
- Elég nyolcra jönni. - vonta meg vállát Liam és átkarolta barátnőjét.
- Végül is igazad van. - elmélkedett Hanna - Velünk jöttök?
- Ühm.. Azt hiszem. - pillantottam magam mellé, de Harry nem volt ott - Hová lett?
- Nekem van egy tippem. - mormolta Liam.
A csengő megszólalt és Liam egy csókkal búcsúzott barátnőmtől, majd elment. Mivel nekünk már nincs több óránk maradunk megvárni a fiúkat. Hanna egy magazint olvasgatott, míg Én és Amelia az interneten böngésztünk. 
- Liz.
- Hm? - néztem az előttem ülő lányra.
- Az Anyád azóta nem jelentkezett?
- Ugyan. Nem is fog. Megszoktam. - vontam meg a vállam.
- Azért, biztosan rossz volt neked. - karolt át Amelia.
Ha bele gondolok, jobb volt így megtudni. A korábbiakban kialakult képen Anyáról, teljesen megváltozott. Már értem miért hagyott el, miért nem jelentkezett. De valahol továbbra sem értem, hogy egy Anya nem hiányolja a gyermekét? 

* 10 évvel ezelőtt *

- Apa!
- Igen? - nézett hátra rám Apa a kocsiban.
- Anya ma se jön el? Még is csak az első napom az iskolában!
- Nem hiszem. Hosszú útra ment. - válaszolta majd mély levegőt vett a végén és lekanyarodtunk az iskolához.
Sok autó állt ott és a gyerekek búcsúztak az Anyjuktól. Láttam a tükörből, hogy Apa milyen csalódottan nézi a sok Anyukát. Ennyire összevesztek volna? Kikapcsoltam az övemet és megvártam míg Apa eljön értem és kinyitja az ajtót. Mosolyogva néztem fel rá, míg letérdelt az egyik lábára és megigazítottam a ruhámat amin virágok voltak. A hátamra adta a táskát és kisimította a hajamat az arcomból. 
- Ne foglalkozz senkivel se szívem. Itt várlak majd.
- Szeretlek Apa!
Egy puszit adtam sima arcára és berohantam a fehér épületbe.

* Jelen *

Határozottan értek mindent már. Hogy miért volt sokszor olyan csalódott Apa mikor az Anyukákat látta.
- Hello csajok! - ült be közénk Derek - Este mindenkit látok?
- Derek ne csináld már. - sóhajtottam - Tudod hogy foglaltak vagyunk.
- De Hanna nem! - kacsintott rá.
Talán Hanna még vevő is rá. Nem arról van szó, hogy Derek nem lenne vonzó vagy valami, csak túl rámenős néha ami kicsit idegesítő. De elnézve Hanna nagyon élvezi hogy bókol neki. Szinte már kiudvarolja a bugyijából. Igen határozottan arra hajt.
- Húzzál a Húgomtól. - állt meg mögöttünk Liam - Van több más lány is.
- Liam nyugi már! - szólt rá Hanna - Csak csevegtünk.
- Este látjuk egymást szépségem. - csókolta kézfejen Derek.
- Micsoda lovag. - szólalt fel Amelia, mire rákapta a tekintetét Liam.
- Ez kell neked is? 
Mind a hárman nevetni kezdtünk, de Liam nem értette az iróniát a sorok között. Végül Harry is megjelent végre, de mélyen a telefonjába volt merülve. Elindultunk a parkoló felé és átkarolta Harry karját. Még csak rám se nézett. 
- Hé.
Semmi reakció. Továbbra is csak valamit olvasott a telefonján.
- Harry..
Még mindig semmi. Mintha valami másik univerzumban rekedt volna a hallása. Megálltam és így vissza rántottam. Hirtelen felnézett a telefonjából és rám kapta fejét. Igazán meglepődött, majd oda lépett hozzám és megcsókolt. Nagyokat pislogva néztem rá, de ő magához szorított és kiesett a táska a kezemből. Átkaroltam a nyakát és viszonoztam csókját. 
- Mi ez az öröm? - néztem vigyorgó arcát.
- Scott volt csoporttársa írt nekem, aki az egyetemen dolgozik.
- Komolyan?
- Igen, azt írta nagyon érdeklődnek felém és jó lenne ha a vizsgám igazán jól sikerülne, mert akkor egészen biztos bejutok.
- Ez szuper!

****

 - Mikor jöttök majd? - nézett minket Apa, ahogyan éppen vacsoráztunk a pultnál. 
- Hát, azt hiszem csak tízig tart ez a buli. Aztán lehet még átugrunk valahova. - felelte Harry.
- Oké, ha valami van hívjatok majd.
- Úgy lesz Apa.
Apa elment a nappaliba ahol Anne volt, mi pedig tovább ettünk. Húsz perc múlva jönnek a többiek és megyünk. Harry megbökte a karomat és rám mosolygott. Közelebb hajolt és a nyakamba harapott majd a fülemig végig csókolta a bőrömet. 
- Ugye emlékszel arra, hogy tegnap este mit ígértél?
- Igen nagyon jól tudom. - kuncogtam.
- Jó, mert behajtom ma.
- Mikor? Csak hogy feltudjak készülni.
- Váratlan lesz. - kacsintott és megitta az alma levet ami a pohárban volt. 
Éreztem, hogy ég az arcom, de próbáltam elhessegetni a gondolatot, hogy valószínűleg az egész iskola előtt kezd majd ki velem. Ismerem annyira, hogy tudja ez fog lenni. Ott fog nekem esni.
- Hová gondolsz?
- Hagyjál. - fontam össze magam előtt karjaimat.
- Rájöttél igaz?
- Túl átlátható vagy.
- Ne mondd, hogy nem izgat a dolog.
- Beteg vagy. - néztem rá.
- Te is. - nevette el magát és szájon puszilt.
Felállt a székről és betette a tányérunkat a mosogatóba. A telefonomra néztem amin egy üzenet volt. Amíg Harry a tányérokat és poharakat mosta el gyorsan megnéztem. Ian írt.

Ian üzenetet küldött

Találkozunk este a buliban! Jó híreim vannak! xo 

Elizabeth üzenetet küldött

Alig várom! Majd hívlak! xo

- Csak nehogy elbízza magát. - jött mögülem a hang.
- Nem bízol bennem?
- Te nem bíztál bennem azt hiszem. - törölte kezeit a konyharuhába.
- Jogos, akkor most te jössz.
- Nem vagyok féltékeny.
- Pedig lehetnél..
- Liz, akkor lennék az hogy a még az év elején nem utasítottad volna vissza a cukrászdába.
Szemet forgatva álltam fel és felmentem a kabátomért. Megkerestem a táskámat és belepakolta a telefonomat és a pénztárcámat. Mikor lementem Harry a kezembe adta a cuccait, hogy azokat eltegyem. Igazította a kabátját és a tükör előtt állva a haját piszkálta. Sokat nőtt neki. Már nehezebb neki felállítani. Ezért is hord olyan sokat kendőt. Felvettem a csizmám, miután meguntam hogy rajta legeltettem a szemeimet. A végén túl maga biztos lesz.
- Elmentünk! - szólt be Harry és kinyitotta előttem az ajtót - Miért van ilyen kevésszer rajtad cicanadrág? - hümmögve jött mögöttem - Nagyon formás.
- Mert ha rám nézne valaki letépnéd a fejét, de biztos hogy veszekednél vele.
- Jogos. - csapott a fenekemre, majd pacsizott barátjával.
Beültem Hanna mellé és Harry mellém. Hanna egy fehér koktél ruhában volt, míg Amelia egy egyszerű farmer és egy fekete csipkés pólóban volt. Harry egyből a combomra markolt és közelebb húzta magához a lábam.
- Nagyon jól néztek ki lányok! - áradozott Liam - De Te vagy a legszebb. - hajolt Ame füléhez.
- Egész úton ezt művelitek! Elég már! Premier plánéban látok mindent! - takarta el a látványt Hanna a táskájával.
- Mi lenne ha mi is hozzá kezdenénk? - mosolygott Harry és a nyakamba csókolt.
- Na ne! - kiáltott fel Hanna.
Harry csak közelebb húzta a fejemet és megcsókolt. Éreztem ahogyan egyik kezét elhúzza a hátamról és Hanna egyik mondatára bemutat neki. Kuncogva húztam el a fejemet és barátnőmhöz húzódtam. Durcás fejjel nézett rám, míg átkaroltam.
- Áruló. - motyogta míg a combomra nézett ahol még mindig ott volt Harry hatalmas keze - Ereszd! - dobta le rólam a kezét és átkarolta az egész lábamat védelmezően - Nem lopod el tőlem pár szép szóval.
Harry felvonta a szemöldökét és játékos mosolya jelent meg egyből. Hanna is felvette a versenyzős arcát. Fárasztóak. Harry a nyakamhoz hajolt és a bőrömet csókolta, szívta. Számhoz kaptam a kezemet és próbáltam visszafojtani a nyögést ami majdnem kicsúszott. Hanna elnyomta Harry fejét a homlokánál és kicsatolta magát. Megfogta a kezemet és nagy nehezen helyet cseréltünk.
- Mi folyik ott hátul? - szólalt meg Liam.
- Szét választottam a gerle párt. - pufogta Hanna.
- Szabálytalan volt! - nyögött fel Harry - Liz a csajom, akkor csókolom meg amikor akarom.
- De nem mellettem! - fordultam egymással szembe.
- Kit érdekel, hogy hol vagyunk! Ha kell melletted le is fekszem vele!
- Azért lehetne ennyi jó fejség benned, hogy nem itt nyalod falod a barátnőmet!
- Nem!
- De!
- Elég! - szóltam rájuk - Olyanok vagytok mint a gyerekek. 
Mind a ketten durcásan vágták magukat hátra. Harry kifelé nézett az ablakon, míg Hanna előre az utat. Amelia és Liam csak nevettek azon mennyire gyerekes összebalhéztak a semmin.

****

- Eltudod hinni.. - nézte Liam mellettem a műanyag pohárban lévő gyümölcs italát - Nincs benne alkohol. 
- A régi igazgató miatt. Hidd el ez egy fegyház lesz. - feleltem.
- Emlékszel tavaly ilyenkor bepiáltunk itt? - nevetett fel a lépcsőn ülve.
- Igen. - mosolyogtam - Furcsa, hogy ez az utolsó. És még csak alkohol sincs.
- Skacok! - rohant elénk Dave - A másodikon lévő büfés pulton a punccsban rum is van!
- Nem hiszem el. - rázta a fejét Li.
- Most tettem bele, az istenit Liam! - rohant tovább Dave, hogy elújságolja a végzősöknek. 
- Mire felérünk sehol semmi sem lesz. - nevettem el magamat.
Liam már mellettem sem volt, valószínűleg az emeletre sietett fel. Felálltam a lépcsőről és a folyosóra mentem, ahol sokan beszélgettek egy-egy csoportban. Ebédlő volt megcsinálva táncparkettnek, ahonnan hangosan jött ki a zene. Még ha idén az alkoholt alig bírták becsempészni és valószínűleg Dave próbálkozása is igen gyenge, nagyon jó bulit rendeztek az alsóbb évesek. Hanna és Derek a szekrény sorok előtt beszélgettek összesimulva és néha táncoltak egy kicsit. Harry egy ideje már elment John társaságában valahova, Amelia pedig az osztálytársainkkal volt.
- Hát meg vagy! - kapta el Ian hátulról a karomat - Azt hittem végül el sem jöttél.
- Itt vagyok. - mosolyogtam rá - Na mondd a jó híred!
- Minden rendben van a karommal már. Igazából gyógytornára kell vele járnom ennyi. De minden rendben lesz.
- Ez remek! - öleltem rá - Mondtam hogyan minden rendben lesz!
Szorosan ölelt át, majd ellépet. 
- Harry mondta, hogy majd ti is jöttök a születésnapi builba jövőhéten.
- Harry? Beszéltettek?
- Ő keresett meg. Érdeklődött hogy vagyok meg beszélgettünk.
- De minden oké?
- Persze, nyugi. - bólintott.
Harry és Ian nem tépik végre le egymás fejét. Annyira boldog vagyok! Harry mosolyogva jelent meg Ian mellett, majd magunkra hagyott. Hazz szemei csillogtak. Tehát inni voltak. Persze, hiszen Dave és John is az ivósabb barátok közül valóak. Ilyenkor Harry sokkal játékosabb és huncutabb lesz az átlagnál. Elkapta a derekamat és magához szorított. A zenére ingatni kezdte csípőjét az enyémmel.
- Behajtom az ígéreted. - mormogta a fülembe - De még túl korán van.
Összeszűkített szemekkel néztem rá, ahogyan ellépett tőlem és levette a bőrkabátját és a ruhatár felé ment. Komolyan ebben az isten verte épületben akar felem szexelni. Hát ez komolyan bolond. Amikor visszatért hozzám megfogta a kezemet és elindultunk a második fel.Útközben a szemetesbe dobtam a műanyag poharamat és próbáltam Harry hosszú lábaival tartani a tempót.
- Hová megyünk? - érdeklődtem.
- Megyünk fotózkodni, addig kell megörökíteni téged, amíg még van benned levegő.
Arcom éget, de Harry nem nézett rám csak mikor felértünk az emeletre. Megpuszilta a fülem mögötti részt. Mikor meglátta barátját az asztalnál szólt neki, hogy jöjjön velünk. Liam és Harry nevetve beszéltek valamit, de a kezemet egy percre sem engedte el. Egyenesen a média terembe mentünk ami a második emelet folyosójának a végén volt. Szerencsére egy baráti társaság volt csak előttünk, így nem kellett sorba állni.Bár kötve hiszem hogy ezek ketten sorba álltak volna.
- Annyi a dolgotok, hogy a fekete vászon elé álltok. - mondta az egyik diák.
- Gyere középre bébi. - mosolygott Harry és középre húzott.
Mind a ketten puszit adtak az arcomra az első képen. A következő képen Harry a hátára kapott, Liam pedig előttünk feküdt a földön egy tipikus modell pózban. Úgy a negyedik, ötödik képnél hál isten a lányok is megjelent így nem nekem kellett egyedül pózolni közöttük. A végére lett egy normális csoport képünk is amit mindannyian kértünk.
- Derek hol maradt? - nézte Amelia barátnőnket.
- Rosszul lett. Bezabált valamiből a büfében. - legyintett.
- Hmm.. - jöttek oda hozzánk a fiúk - Dave azt mondta van nála még pia, csak kint van. - mondta Liam.
- Nekem elég volt. - mondta Harry miközben engem figyelt.
Hanna a bátyába karolva mondta, hogy menjenek, Amelia pedig velük tartott. Zavarba voltam hogy kettesben kellett maradnom vele. Hazz a szemöldökét húzgálta és újra megfogta a kezemet. Túl akarok rajta lenni és amúgy is.. Rohadtul vele akarok lenni. Próbálok ellen állni, de ez lehetetlen, főleg így. Nem hagyja, hogy megfelejtkezzek róla.
- Most!
- Hm? - nézett meglepődve.
- Menjünk. - léptem hozzá közelebb.
- Erre vártam. - vigyorgott rám és megpuszilta az orromat.
Összefűzte ujjainkat és lerohantunk a lépcsőkön. Egyenesen a tornateremhez mentünk ahová nem lehetett lemenni. Harry végig nyitogatta az öltözőket és mikor meggyőződött róla üres minden berántott az egyikbe. Bezárta az ajtót és a belső helységhez mentünk. Neki nyomott a falnak és vadul csókolt. Ujjai erősen a combomba markoltak, felhúzva csavartam a csípője köré. Felszisszentem ahogyan a hideg csempe, csupasz bőrömhöz ért. Fekete pólóm hamar a földön volt Harry pólója mellett. Fejét lehajtotta mellkasomhoz. Ott csókolt, harapott, szívott ahol csak ért. Göndör hajába túrva húztam meg azt és így feje hátra bicsaklott. Zihálva vette a levegőt, miközben letette lábaimat. Hosszú ujjai végig futottak hasamon és gyorsan tolta le az alsó részemet takaró anyagokat. Ajkát beharapva nézett fel a szemeimbe.
- A falnál akarod, esetleg az egyik padon?
- Még adsz választást is? - kuncogtam, míg az övét kapcsoltam ki.
- Fú. Marad a fal. - zihált ahogyan végig simította a nadrágján és letoltam róla.
Gondoltam, hogy nem fog magával bírni. Valahogy Harry olyan aki ha iszik, sokkal jobban kívánja az együtt létet mint bármikor. Mikor újra az ölébe vett, éreztem mennyire forró a bőre. A kezén még mindig ott volt a kötés, ami egy kicsit dörzsölt mikor simogatta a bőrömet. Hirtelen csapott le rám. Egy hangosabb nyögés tört fel belőlem, amin csak vigyorogni kezdett. Fejemet a nyakába hajtottam és forró bőrét csókoltam. Valamit motyogott, de egyáltalán nem figyeltem rá. Azzal foglalkoztam, hogy érzem őt újra. Olyan jó minden most. Bár ilyen maradna végig.
- Karmolj végig rajtam. - nyögte.
Teljesítve kérését húztam végig körmeimet hátán. Mellkasa hozzám szorult és erőteljesebben mozgott. Nehezemre esett levegőt venni. Pont olyan érzés volt mintha minden levegőmet szívná el tőlem. Ajkait ellenem nyomta és megállt pár másodpercre.
- Üljünk le valahova.
- Talán elfáradtál?
- Ugyan, de most te jössz. - kacsintott rám.
Megfogott a fenekem alatt és a közelünkben lévő padra ült. Lábaim csípője mellett  pihentek. Ujjait felvezette a hátamra, hogy kikapcsolja a melltartómat, de nem engedtem neki. Helyette mozogni kezdtem rajta. Fejét a falnak döntötte és szemeit lehunyta.Annyira tetszik ez a látvány. Én teszem ezt vele és rohadtul élvezem. Körmeit óvatosan végig húztam izmos hasán és félszemmel rám nézett. Mosolyogva emelte fel fejét és a melleimre tette kezeit. Erősebben markolta őket és a kulcscsontomnál harapta bőrömet.ű
- Ha ez így megy tovább rövid időn belül végem lesz. - motyogta a nyakamba.
- Én is. - hunytam le a szemeimet.
Harry kapva az alkalomon, lefektetett a padra és ő folytatta. Iszonyatos tempót diktált, míg összefűzte ujjainkat. Nem volt túl kényelmes a pad, de most ez is megtette nekünk. A hideg falnál mindenképpen jobb volt.
- Szeretlek Bébi. - nyögte teljesen kifulladva.
Imádtam mikor azt mondta Bébi. A vágy hamar el is indult testemen tőle és hátra vetettem a fejemet. Ahogyan felnyögtem, Harry is egyből követett. Lihegve borult rám és melleimen pihentette fejét. Gyors volt az egész, de még is sokkal könnyebb érzés kerített maga alá.

****

- Hol voltatok? Mindenhol kerestünk titeket. - karolt át Hanna.
- Levegőztünk.
- Persze. - bólintott és Hazz felé nézett aki csak nagyokat pislogva mosolygott mint valami idióta - Azért van ki fáradva ez az idióta.
- Elég unalmas volt ez az egész. - nyitotta ki az autót Liam - Jobbra számította.
- Azért lássuk be, jobban megvolt tervezve mint eddig bármikor. - szálltam be.
- A felén ott se voltatok. - nézett hátra ránk Liam - De biztos Jobb volt.
Harry és Liam pacsiztak egyet és mind a ketten vigyorogtak. Nagyon jól tudom, Liam tudja mit csináltunk, hogyan és meddig. Ezeket ketten minden apró részletet képesek megbeszélni. Hanna a lehúzott ablaknál levegőzött, mert rosszul volt. Harry feje a vállamon volt és halkan horkolt kicsit.Kíváncsi lennék mit ittak ezek ketten. Harry elaludt tőle, Hanna pedig rosszul van. Pedig ők nem azok a fajta emberek.
- Haza vigyelek titeket vagy átjöttök? - nézett hátra Liam.
- Haza inkább. Harry már így is kidőlt. - mosolyogtam.
- Akkor irány haza. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése