- Eliza! – hallottam meg James bácsikám hangját a
terminálban, miközben egy aranyos táblát tartott a kezében, mellette pedig Liza
állt.
- Sziasztok! – mosolygott Liza és oda rohant
hozzánk – Úristen, ezer éve nem láttalak Elizabeth!
Liza a nyakamba ugrott és szorosan ölelt. Apa és
James is hasonló képpen tettek, majd párt cseréltünk. James szokásához híven
felemelt és úgy ölelt magához. Gyerekkorom óta ezt csinálja. Akárhányszor
találkozok vele a lábam ritkán éri a földet.
- Hogy utaztatok? – tett le James.
- Remekül! Bár kicsit korán kellett kelni. –
ásítottam.
- A repülő utat is végig aludta. – tette hozzá Apa
nevetve.
- Remélem éhesek, vagytok, mert van
asztalfoglalásunk egy nagyszerű étterembe. – mosolyogva karolt belém Liza, míg
a kijárat felé mentünk.
Éreztem, ahogyan a zsebemben rezegni kezd a
telefonom, gondolom Harry üzenetet az. Mosolyogva gondoltam vissza, arra hogy
hajnalban milyen aranyos volt, szinte azt hittem, hogy egy kisfiú.
* hajnali
négy után nem sokkal *
- Harry.. – súgtam oda, miközben a haját
simogattam – Engedj el. Készülnöm kell.
- Mhh.. Nem kell. – vágta vissza csukott szemekkel
– Maradj velem.
- Harry, muszáj mennem. Érdekes lesz, ha Apa nem
talál a szobámba.
- Csak egy kicsit aludjunk még. – dünnyögte.
- Te aludhatsz, de én nem. – próbáltam magamról
lehámozni karjait – Kérlek, engedj el.
Harry kinyitotta a szemeit és lebiggyesztett
ajkakkal nézett rám. Karajit elhúzta, így ki tudtam mellőle kelni. Éreztem,
ahogyan végig nézi, hogy kimegyek a szobájából. Gyorsan átsurrantam a szobámba
és becsuktam magam mögött az ajtót. Szemeim dörzsölve álltam be a szekrényem
elé és a ruháimat néztem. Ezt utálom a reggelekben rettenetesen. Sose tudom,
mit vegyek fel. Hirtelen egy kar nyúlt a szekrényembe mögülem. Azt hittem Apa
az, de csak Harry volt. Megismertem a csuklójánál lévő tetoválásait. Kihúzta a
teljesen egyszínű fekete pólómat és leakasztotta a piros, fekete kockás
ingemet. Hümmögve tette vállamra a fejét és a nadrágomat nézte. A fekete
szakított farmerom felé nyúlt, de egy morgással elővette a sötétkék farmeromat.
- Vegyél fel egy csizmát hozzá, és jó leszel. –
ásítva egyenesedett ki.
- Menj vissza aludni. – fordultam felé.
- Nem tudok, mert elmész.
Ott állt előttem kócos hajjal egy melegítőben, ami
lazán le volt csúszva a csípőjén. Szemeit alig bírta nyitva tartani. Olyan
volt, mint egy kisfiú, akitől elvették a mackóját, és azt keresi. Ez esetben,
én voltam Harry mackója.
- Hiányozni fogsz idióta. – mosolyodtam el és a
hajába túrtam.
- Egy hét múlva itt várlak majd. De addig is lehet,
kölcsön veszem az ágyad, túl kényelmes. – hümmögve pillantott hátra.
- Nem bánom.
Alsó ajkát beharapva nézett vissza rám és kezeit a
csípőmre tette. Lassan húzta fel a pólóm és hirtelen pánikba estem. Kapálózva
próbáltam magam eltakarni, miután eltűnt a szürke kinyúlt pólóm. Hátat
fordítottam neki és karjaimat összefűztem magam előtt.
- Te seggfej! Mi van, ha Apa bejön? Vagy bárki
más?
- Gemma már tudja, hogy oda vagyok érted. – hajolt
oda hozzám és a vállamra csókolt – Komolyan mondtam a kevesebb ruhát Liz.
- Én, meg azt hogy seggfej vagy. Na de most húzz
innen. Menj aludni szépen Harold.
* jelen *
- Wow! – álltam meg az utunk során – Ez
csodálatos! Mennyire gyönyörű az Eiffel-torony.
- Sose láttad még? – nézett rám James.
- Csak képeken. – ráztam meg a fejem – Csoda szép.
- Este sokkal szebb, de majd a szobádból látni
fogod. – mosolygott Liza – Párizs nem hiába olyan romantikus város.
- Igen, csodás. Este a legjobb, mikor az utcán az
éttermek lassú és csábító dalai szólnak, susognak a fák a lágy szellőben és az
Eiffel-torony csodálatos fényei, ragyogják be az utcát.
- Biztosan nagyon romantikus. – bólintottam.
Egy pillanatra Liza és James falé néztem, akik
ragyogó szemekkel és boldog mosollyal néztek egymásra, míg megfogták a másik
kezét. Milyen szerencsések. Hátra néztem Apára, aki a telefonján beszélt egy
ideje. Éppen egy kavicsot rugdosott maga előtt. Előhúztam a kabátom zsebéből a
telefonomat és lefényképeztem a tornyot. Mosolyogva küldtem el a képet az éppen
iskolában ülő fürtösnek. Ezelőtt már elküldtem neki azt, amit az étteremben
ettünk. Persze undorodva írta vissza hogy ne merjem megenni a csigát, mert
többet nem csókol meg. Viccesnek találtam a kirohanását, de megettem. Furcsa
volt. Sőt, először undorító volt. De James miatt megettem, mert addig piszkált,
hogy milyen puhány vagyok.
- És Eliza van már barátod? Aki benézett már a
bugyiba? – vigyorgott James.
Éreztem, ahogyan elönti a hő az arcomat.
Összeszorított szemekkel fordult el. Imádom James stílusát, sose kerülgeti a
forró kását, egyből a közepébe mindennek. Nyers humor, és amit mond az úgy is,
van.
- Nem! – vágtam rá – A fiúk bénák.
- Hű, ha apád meghallja, hogy a lányokat szereted.
– fogta kacagva a hasát – Scott öcsikém!
- Ne már! Nem szeretem a lányokat. – néztem rá.
- Istenem de édes! – szólalt fel hirtelen Liza és
hozzám rohanva fogta meg az arcom – Mint egy kiskutya.
- Szóval van egy fiú.. – vigyorgott elégedetten
James – Mi a neve?
- Ühm.. – néztem rájuk – Nem mondom meg.
- Ne már! Akkor csak nekem. – mosolygott Liza –
Olyan kíváncsi vagyok.
Elfordítottam a fejem és az Eiffel-tornyot
bámultam, mintha nem érteném, mit mondanak nekem. James már kezdte feladni a
faggatást és beletörődni, hogy nem adom meg magam. De akkor csörögni kezdett a
telefonom. Elkerekedett szemekkel bámultam az előttem álló rokonomra, aki a
zsebem felé pillantott vigyorogva. Basszus..
- Azt hiszem nekem most mennem, kell! – fordultam
sarkon, de James elkapta a kezem és magához húzott.
Vigyorogva vette ki a zsebemben lévő telefont, és
a kijelzőt olvasta. Egy gonosz nézéssel rám pillantott és felvette a telefont.
- Szia! James vagyok! Te vagy Eliza barátja? –
Liza rá nézett és csillogó szemekkel várta a választ – Aha.. Nem éppen rákvörös
fejjel bámul rám, és ökölbe szorítja a kezeit.. Oh, szóval.. És már
lefeküdtetek? Jó, jó! Ne harapd le a fejem.. – nevetett.
- Add ide! – tépte ki ujjai közül a készüléket –
Harry?
- Te azt
mondtad, hogy együtt vagyunk? Ezt szuper édes!
- Semmit se mondtam!
- Hupsz.
- Harry? Ne csináld ezt velem! – fogtam a fejem –
Ha haza megyek, kicsinállak! Egész héten ezt kell hallgatnom!
- Hühü..
– próbált nevetni kínjában – Scott ne
tudja meg..
- Ne mondd! Baah.
Harry teljes csendben maradt, majd lenyomtam a
telefont. James nagy vigyorral nézett rám. Pont olyan volt, mint aki azt akarja
magáról leírni, hogy győzött.
- Nem vagyunk együtt!
- Egy kis smaci, együtt alvás. – mosolygott.
- Ühm..
- Ne aggódj, Apád nem tudja meg. Ezt nem nekem
kell elmondani. Hiszen még csak ott sem szoktam lenni.
****
Leültem az ágyamra, és mosolyogva néztem, ahogyan
Liza behúzza a függönyt. Összecsapta a tenyereit és felém fordult.
- Mivel a fiúk ma meccset néznek, gondoltam
elmehetnénk bulizni egyet! A lányok úgy is hívtak ma egy nagyon szuper helyre.
Van kedved jönni?
- Persze! – vágtam rá egyből – Bár nem hiszem,
hogy hoztam olyan ruhát.
- Majd adok kölcsön. – legyintett – Gyere
készülődni!
Liza megfogta a kezem és felhúzott az ágyról.
Kicsit kibillentem az egyensúlyomról, de szerencsére ott volt a közeli szekrény
így nem estem el.
* Harry szemszög *
- Harry! – jött felém Liam zsebre tett kezekkel –
Bocs, Apa feltartott egy kicsit.
- Semmi gáz. – nevettem – Na, mi van?
- Semmi. – rázta a fejét – Elvileg holnap megint
mennek a bíróságra, de Anya nem hajlandó békülni vagy valami. De most ne erről
beszéljünk, élvezzük jól magunkat!
- Ez a beszéd. – bólintottam – John és Dave jön?
- John azt mondta, jön, csak kicsit később, Dave
pedig úton volt mikor beszéltem vele.
- Menjünk be, igyunk meg valamit addig. –
fordultam meg és kivettem kabátom zsebeiből a nekem.
Liam követett, ahogyan lementünk az épület
pincéjébe. Kezet ráztunk a rég nem látott ismerősünkkel, aki a hely
főbiztonsági főnöke. Bejelentkeztünk a főpultnál és kikaptuk a cipőinket. Amíg
el nem mentünk a bárhoz, végig Gemma volt a téma. Nem tudom hirtelen miért lett
olyan fontos s nővérem. Kértünk két tequilát és koccintva húztuk le. Utána
mindig egymást néztük, mert érdekes fejeket vágunk tőle. Liam a pultra
könyökölt és kért egy koktél, Én pedig egy kólát.
- Liz? Beszéltetek ma már?
- Ja, illetve nem sokat. Inkább a nagybátyjával
beszéltem. – nevettem fel – Szerintem Ő már eltervezte az esküvőnket is.
- Komolyan? – nevetve nézett rám – Biztos jó arc.
- Az, James a neve. Liz mesélte hogy Scott teljes ellentéte. James mindent lazán vesz és viccelődik.
- Hali srácok! – esett be közénk Dave – Ezer bocs,
de dugó volt és busszal jöttem.
- Kérsz valamit? – nézett rá Liam.
- Ja, egy kis vermut jöhet.
- Akkor három vermut!
Miután elénk tették a poharakat gyorsan, húztuk le
a tartalmát és mentünk is a pályához. Liam és Dave jól végig mérték a lányokat
a foteleknél. El tudom képzelni, mi lehet most a fejükben. A kezemben lévő
telefonra pillantottam, de semmi sem volt rajta. Vajon mit csinálhat most Liz?
Annyira furcsa nélküle, olyan hosszú ideig össze voltunk zárva most pedig távol
van. Dave elvállalta hogy Ő lesz az első, aki gurít. Liam lehuppant a fotelbe
és bokáját a térdére tette.
- Gyerünk Dave! – bátorította – Figyelnek a
lányok!
- Kuss már Payne! – nevetve nézett hátra –
Figyeljétek a mestert!
****
- Szóval a csajokkal szívás az élet! – dőlt hátra
Dave és bele ivott a poharába.
- Csak te vagy béna haver. – dobta el a golyót
John, és vigyorogva nézte, ahogy telibe megy.
- Könnyű ezt mondani, ha valakinek négy éve jól
működő kapcsolata van. – nevetett Liam és hátba veregette.
- Hát, mit mondjak Cece egy istennő. – emelte fel
megadóan a kezeit.
- És te Harry? – nézett rám Dave.
- Mit én? – álltam fel és a golyók felé mentem.
- Liz és Te mostanság össze vagytok melegedve. –
húzogatta a szemöldökét John – Megvolt már?
- Úristen ti milyen hülyék vagytok! – nevetett fel
Liam – Még csak kezdő állapotban vannak. Még csak megfogják egymás kezét és
néha szájra puszi, van. Hová képzeltek?
- Liam olyan varázslatot mutatok neked, látni
akarod?
- Mit?
- A szádból csinálok egy 44-es talpat. –
mosolyogtam rá kedvesen.
- Inkább hozok még egy kört. – állt fel nevetve.
Liam néha annyira gyerekes és kiborító. Amúgy is
utálom mikor valaki a kapcsolataimról, beszél. Főleg ha Liam az, hiszen neki
mindent elmondok. Elgurítottam a nehéz golyót és figyeltem, ahogyan egyből
telibe megy. Ez volt a negyedik kör mikor taroltam. Dave hurrogva nézett rám,
ahogy leültem mellé, majd nevetésben tört ki. Megörültem mikor rezegni kezdett
a telefonom. Ahogy elővettem a zsebemből egyből láttam hogy Liz az. Mosoly ült
az arcomra, amit egyből észre vettek a fiúk, és piszkálni kezdte miatta. Meg se
tudtam nézni mit küldött, mert Liam kivette a kezemből a telefont, és Ő néztem
meg helyettem.
- Uhh.. Haver, ha nem tudnám, hogy van köztetek
valami, lecsapnék rá. Szuper jól néz ki. Sose láttam még így.
- Mutasd már! – ugrott fel Dave és John.
- Hű, ez komolyan Liz? – bámulta John.
Nagyokat pislogva néztem rájuk. Mit küldött Liz
amitől ennyire készek? Csak nem egy fehérneműs képet, mert ha igen nekem azt
hiszem végem, amiért a fiúk látták. Oda mentem hozzájuk és Liam mellé álltam.
Szemeimmel egyből a kijelzőt néztem és mosolyra csalta ajkaimat. Csodás.
Elizabeth
egy fényképet küldött
Bele vetem
magam a Párizsi életbe a lányokkal ;) Élezd jól magad a fiúkkal xx
Legalább jól érzi magát ott is. Liam egyből a
válaszra ment és írni kezdett. Rám nézett és közelebb hajolt hogy suttogni
tudjon.
- Kérünk tőle még egy képet? – vigyorgott.
- Felejtsd el. – ráztam a fejem.
- Akkor küldjünk neki mi képet! – vetette fel az
ötletet John – Mutassuk meg neki, hogy mi jobban érezzük magunkat.
- Ez nem rossz.. – helyeselte Dave – Gyerünk Liam
menj gurítani, lekaplak, John te meg csinálj valamit.
Hirtelen már azt sem tudtam kinél, van a
telefonom, de mikor megláttam, hogy John beáll Liam elé és Liam gurítani, akar,
tudtam, hogy Dave csodálatos ötlete egyből lázba hozta a többieket. Dave
gyorsan lefényképezte, aztán azt is, ahogy Liam háttal is megpróbál gurítani.
- Harry! – hívott oda Liam – Fogd meg a golyókat
úgy, mintha melled lenne.
- Igen, ez jó! Liz biztos beindul majd rá. –
nevetett John, majd mindenki rá nézett lassan – Ja, nem leszbikus.
- Istenem, neked mennyi agyad van! – verte
homlokon magát Liam.
Harry fényképeket
küldött
Miénk a
pálya ;) Kan buli
- Liam ezt látszik, hogy nem Harry írta. – nézte
Dave – Csak olvasd el, hogy beszélgetnek.
- Nem baj, biztos tudja Én voltam. – legyintett
Liam és a zsebembe nyomta a telefonom – Mi lenne, ha elmennék a közeli bárba?
- Gyerünk! Kan party! – lelkesült be teljesen
Dave.
****
Liam vigyorogva szemezett egy szőke lánnyal, aki
nem messzebb tőlem ült a hátam mögött. John még egy kört kért ki, míg Dave
éppen egy csajt próbált befűzni. Még hogy kan buli. Ahogy csajokat látnak szét
szélednek. Csak John és Én maradunk nyugton. Liam elvette a poharát és lazán
ott hagyott minket. John nevetve ült mellém és bele ivott italába.
- Liz nem írt azóta?
- Hm.. Nem. – ráztam meg a fejem – Biztosan jól
érzi magát. Ráfér a lazítás.
- Az biztos. – bólintott – Kemény évnek néz elébe.
- Tényleg és a te barátnőd? Hogy is hívják?
- Cece. – vigyorgott.
- Hol lakik?
- Helyi, csak másik iskolába jár.
- Miért nem hívod le?
- A szülei nem bírnak, titokban szoktunk
találkozni és ma valami családi programjuk, van. Holnap találkozunk csak iskola
után.
- Biztos izgi. – nevettem.
- Ha hiszed, ha nem élvezem. – ivott poharába –
Nem gondoltam hogy Lana után még ilyen szerelmes leszel. Őszintén főleg azt nem
gondoltam, hogy Liz lesz az.
Mosolyogva megvontam a vállam és lehúztam a
maradék folyadékot a poharamból.
* Elizabeth szemszög *
A zene hangosan dübörgött és a táncparkett tele
volt. A bárpulthoz is nehezen lehetett oda férni. Liza szorosan fogta a kezem,
ahogyan utána mentem a mosdóig. Ahhoz képest amilyen sokan vannak, teljesen
tiszta a mosdó. Otthon ilyenkor minden tiszta víz, papír zsebkendős,
óvszercsomagolások elhagyva helyeken. Liza megállt a tükör előtt és a haját
kezdte el piszkálni. A csempészet falnak dőltem és sóhajtva néztem rá. Éreztem
az alkohol hatását. Örültem, hogy a fal hideg és valamennyire hűti a testem.
- És ez a Harry hogy jött az életedbe? – törte meg
a csendet és fél szemmel rám nézett, míg a rúzsát kereste.
- Anne fia. – nevetem kínomban.
- Oh.. – nézett rám – Most már értem miért nem
akarod elmondani Apádnak.
- Na igen.. Meg hát tudod az se igaz, hogy együtt
vagyunk. Szoktunk együtt aludni, meg csókolózni, de semmi más.
- Mondjuk a mai világban, melyik lány fiú
barátságban nem csókolóznak.
- Na látod. – fontam magam előtt össze karjaim.
Igaza volt. De azért legmélyen reméltem hogy Harry
nem fog holmi lányokkal leállni, csókolózni és flörtölni. Kicsit rosszul esne,
hogy Ő nem gondolja komolyan a szándékait.
- Bár a Felix, elég rendes fiú volt.
- Felix a múltamban volt. – fordultam be a tükör
elé – Harry pedig most van.
- Aranyosak vagytok. James és Én is ilyenek
voltunk, bár ezt ő nem látja be. – fordult felém és a kezembe adta a vörös
rúzsát – Kend fel.
- Nem túl kihívó? – néztem.
- Mert a ruhád nem az? Liz, csodás vagy minden fiú
megfordul utánad, de akkor adjuk meg a módját, hogy szuper jól nézz ki.
Mosolyogva néztem rá a tükörből és elkezdtem
kirúzsozni a számat. Elégedetten néztem magam, ahogy végeztem fele. Liza a
táskába dobta a kis rúzst, és újra megfogta a kezem. Átvágtuk magunkat a
táncparketten és leültünk a lányokhoz, a pulthoz. Éppen Lucy mesélt valami
pasiról, akivel a hétvégén randizott.
****
Az italok egymás után fogytak el és már sokadik
kört jártuk. A lábam majd leszakadt a sok tánctól és éreztem hogy szédülők az
alkoholtól. Valami azt súgta legbelül, hogy az alkohol miatt nem akarok
leállni, csak pörögni. Lassan fogytak el a bulizó emberek és már jóval ötven fő
alatt lehetett a létszám. Liza meg fogta a kezem és a kijárat felé kezdett
húzni. Az épület előtt elbúcsúztunk a lányoktól és egymásba karolva
botorkáltunk az utcán. Liza az egyik számot dúdolta magában és én folytattam.
Meglepődve nézett rám, majd Ő is énekelni kezdte a példámra. Az egyik magasabb
hangnál megálltam, kezeimet oldalra dobtam egy kis terpeszbe álltam és fejem az
ég felé emelve kiabáltam el magam. Az utca tőlem visszhangzott. Liza nevetve
kapaszkodott az egyik ház oldalába és folytatta a szöveget. Lehajoltam és
levettem a lábaimról a magas sarkú cipőmet. Szabad kezemmel megfogtam egy
kisebb fa törzsét és megperdülve rajta énekeltem. Sose éreztem magam ennyire
szabadnak és jól. A testem átjárta a boldogság és a tenni vágyás. Ahogy
kiértünk a szűk utcáról egyből erős fénnyel találtam szembe magam. Az
Eiffel-torony fénye szinte elvakított hirtelen. Annyira csodálatos. A pörögős
dalról egyből lecsúsztam és valami lassú szerelmes számot, kezdtem el énekelni.
- Eliza! – nevetett fel Liza – Gyere, menjünk,
elég hideg van és te se vagy már annyira magadnál.
- Menjünk fel! – néztem a tornyot.
- Ilyenkor nem lehet. Majd napközben megnézzük.
- Akkor szökjünk fel! Látni akarom a város
fényeit!
- Eliza, - fogta meg a karom – gyere, késő van és
bűzlesz az alkoholtól te is. Még ha fel is lehetne menni, minek nem engednének.
- Tudod, most azt kívántam bár itt lenne Harry és
látná Ő is ezt. Olyan romantikus.
Liza csak mosolyogva nézett rám és leugrottam a
padról mikor elindult a járdán. Ahogyan hátra pillantottam még, eszembe jutott
milyen sokáig nem is látom viszont a másik felem. Még négy napig itt leszek.
Annyira sajnálom, hogy nem jöhetett velünk. Pedig biztosan Harry is nagyon
élvezné. Belenyúltam a zsebembe és kivettem a telefonomat, amin volt egy
üzenet. Harry küldte. Még csak most láttam a képeket, amit elküldött a bowling
bulijukról. És volt még egy.
Harry:
Remélem
minden rendben, van, és jól érzed magad. Csak azt akarom, hogy tud, nagyon
hiányzol. Éppen egyedül vagyok és arra gondoltam, hogy elfoglalom magam, de
nélküled unalmas már egy filmet is megnézni. Éppen ezért arra jutottam össze
írom mit szeretek benned. Ha haza jössz meg is, mutatom majd. Sok lett. Aludj
jól xx
Arcomra egy idióta mosoly húzódott és neki dőltem
a téglafalnak, míg Liza a kaput nyitotta. Bementem utána és a lépcsőházhoz
tántorogtam. Rohadt fáradtnak éreztem magam hirtelen. Mindenem olyan nehéz lett.
Sóhajtva indultam meg a lépcsősornak, míg Liza előre rohant, hogy kinyissa az
ajtót halkan. Amikor felértem Liza belém karolt és a szobámba vezetett.
Megkönnyebbültem, ahogyan az ágy elém tárult. Arccal csapódtam a puha és meleg
párnák közé. Szemeimet lehunytam és egy mély levegőt véve éreztem mindjárt
elalszom. Még egyszer erőt vettem magamon és válaszoltam Harry üzenetére
röviden és tömören.
Elizabeth:
Imádlak xx
Imádoooom.*_* siess.:)
VálaszTörlésigyekszem ma befejezni :)
Törlés